Indulási alapunk a félelem

Amikor belül csupa elégedetlenség feszít, körülnézel a házad táján és sokáig tudod sorolni, mi hiányzik, mi zavar, mi idegesít és nincs ötleted mi nyújthatna tartós lelki békét... Elnehezülsz, belerokkansz szinte a gondokba. De szeretnélek beavatni egy titokba, amelyet az egód próbál elrejteni előled a nap minden órájában. Amikor erre a világra születsz, nincs rajtad bélyeg, nincs semmilyen szerződés, ami azt rögzíti, hogy Te csupán 22,8 százaléknyi boldogságra vagy jogosult ebben az életedben. Az igazság az, hogy boldogságodat egyedül azok a dolgok korlátozzák, melyeket te állítottál magadnak. Hogy sikerült beszerezni a korlátokat, a félelmeket és a hiedelmeket? Szavak által, melyek egy kifinomult büntető és jutalmazó rendszer segítségével biztosították, hogy jól figyeljünk. Mert aki megszegi a törvényeket, pórul jár, aki jól viselkedik, az pedig dicséretben részesül. Ezen tételek többsége civilizációs szabály, amit megtanítottak a szüleid, az oktatási rendszer, a vallási hagyományok, hogy kedves és szorgalmas tagja legyél - velem együtt - a Föld nevű bolygó társadalmának. Hosszú évek kitartó idomításával odáig jutunk, hogy készen kapjuk, mit higgyünk és mit ne, mi elfogadható és mi elítélendő, mi a rossz és mi a jó, mi szép és mi csúnya. És mi hiszünk nekik, mert összezavarodtunk - nem halljuk a szívünk hangját - és tovább játsszuk ezt a világméretű színházat, pedig valahol mélyen ott lapul az az ember, aki vagyunk. A forgatókönyv szerint természetes szenvednünk, félelemben élnünk és egymásnak feszülő érzelmek káoszában evickélnünk. Indulat, harag és bosszúvágy hajtja át a társadalmat, ahova tartozunk.

Gyere ki a fényre!

Az emberi agyakat uraló ködöt a toltékok, a korai középkor egyik közép-amerikai indián népe mitoténak nevezte, míg Indiában a májá kifejezést használták. Ez alkotja a személyiségünket, mi pedig azt hisszük a személyiségünk azonos önvalónkkal. A sok káprázat közepette komoly harc visszaszerezni a józan eszünket; megtudni, kik is vagyunk valójában. Idekívánkozik nagyapám egyszerű mondása, miszerint amit magadra aggattál drága gyerekem, azt le is tudod vetni! Következhet tehát a lehámozás nevű tortúra, ez lesz ám a felszabadító mozgalom! Persze nem erőszak... Vehetsz kis füzetet, mint a Rain Man című film autista főhőse és irkálhatod a sérelmeidet, megbeszélheted a szomszéddal - most és mindörökké - milyen rossz a te sorsod!

A nagy szerencsénk, hogy figyelmünket tudjuk mi magunk irányítani és arra összpontosítani, amire akarjuk. A figyelmünk gyakorlatilag a teremtőerőnk. Ami a fejünkben jár, amilyen gondolatokkal időt töltünk, sőt némelyiket szüntelenül ismételjük, pont olyan a lelkivilágunk, olyan a közérzetünk, a környezetünk, a partnerekeink és a barátaink is bennünket tükröznek vissza.

"Ahol a figyelmünk, ott a világunk!"
(Carl Bora)

Vizsgáld meg, mivel töltöd időd nagy részét. Rá fogsz jönni, hogy a komfortzóna és a megszokás nagyúr! Hangulatod egyik percről a másikra változhat és jönni fognak a kifogások, hogy miért jó a biztonságos rossz a bizonytalan kimenetelű változtatáshoz képest. Kérdés, sikerül-e irányításod alá vonni a saját figyelmedet, ezáltal döntéshozási képességed megerősíteni, a negatív érzelmeket feloldani szókészleted megváltoztatásával. Magyarán szólva ideje felülírni a benned működő programot, ami a jelen helyzetedhez vezetett.

1. Mások megbírálása, a pletykálkodás és a fölényesség nem visz előbbre, ahogy önmagad lefokozása és kisebbrendűnek érzése sem. Határozd el, hogy szavaid erejét pozitív módon a szeretet kifejezésére használod.

2. Ne vedd a szívedre, bármit is gondolnak, mondanak és éreznek más emberek! Ha sértésnek veszed, amit valaki a saját tapasztalatából kiindulva mond, akkor ok nélkül bántod meg magadat, semmiségek miatt szenvedsz! Dönts úgy, hogy nem veszed be az érzelmi mérgeket!

3. Számos szomorúság és tragédia ered abból, ha valamit feltételezünk és azt komolyan vesszük. Beszéded legyen pontos, tárgyilagos és világos, így kapcsolataid egyértelműek lesznek.

4. Törekedj arra, hogy a legjobbat hozd ki magadból! A tevékenység teljesíti ki az életet, a passzivitás az élet megtagadása. Ha nem élvezed, ami e percben történik veled, akkor a múltban élsz, ami azt jelenti: csak fél életet élsz!

A fentiek alkalmazásával valódi belső háborúra számíthatsz, hiszen önmagaddal akár évtizedekkel ezelőtt kötött megegyezéseket fogsz kétségbe vonni! A nap minden órájában figyelni a gondolatokat, az érzéseket és a cselekedeteidet nagy önfegyelmet igénylő munka. Az akaratod és a figyelmed az átalakulás zálogai. Talán elég ösztönzést jelent számodra, ha értesítelek róla, hogy pozitív és szeretetteljes gondolataid eredménye pont úgy meg fog jelenni életedben, mint a siránkozós, szenvedéssel telítetteké. Szándékod szerint. A gyorsaság hited erejétől függ.

Nekem két év kellett a szókészletem átprogramozásához.

Kollár Zsuzsi

Ajánlott irodalom:
Don Miguel Ruiz: A négy egyezség + Gyakorlati útmutató (Édesvíz, 2002)
Don Miguel Ruiz: A szeretet iskolája + Gyakorlati útmutató (Édesvíz 2002)

(Ha kérdeznél, de nem akarod nyilvánosan kitárgyalni, írj bátran: kollar.zsuzsi@gmail.com)