Mágia és agyhullámok

Mielőtt az elme lecsendesítéséről írok, jöjjön előbb pár mondat arról, miért is veszed hasznát különböző észleléseknek! Miért is erőlködj azon a bizonyos "finomhangoláson"? Elsősorban hallgass magadra, ha olvasás közben úgy érzed, haszontalan agyhullámokkal, rezgésszinttel foglalkoznod, lapozz tovább. Az alábbi szöveget is pont az fogja böngészni, akinek kell.

Saját erőnkről és képességeinkről kísérletezés által lehetséges egyre többet megtudni. Olvastál épp elég találgatást, meg mások tapasztalatainak szemléletes leírását. Amikor akaratod, tudatod és tested eltölti a vágyakozás saját spirituális tapasztalások után: nagyjából beláttad és elfogadtad, hogy valami olyan fog történni, amire nem lehet felkészülni, csak feltétel és félelem nélkül elfogadni, bármi és bárhogyan szól hozzád. Mesélhetem én, hogy zúgó feketeség, csodálatos fényesség, ábrák cikáznak a csukott szem mögött és közben átjárja a tested-lelked a megnyugváshoz, összeolvadáshoz hasonló érzés, mintha zsigerileg tudnád, felismered, hogy ez a közeg, ez az áradás és derű ismerős. Az első élmény pont akkora bátorságot kíván, mint beugrani egy fekete lyukba.

Persze nem lehet kierőszakolni azokat a dolgokat, észleléseket, azt az állapotot, amelynek még nem jött el az ideje. Nincs miért sietned. Ha képessé váltál saját folyamataidat kézben tartani, akkor ennek az uralomnak a birtokában történjen bármi, higgadtan, belső középpontból reagálsz. Egyébként a külső körülmények és a múlt érzelmi élményei hatására az elme szeszélyes és vitatkozó kedvű lesz, az energiaszint hullámzik, az aura színei villognak, mint egy cirkuszi kavalkád. A tested fizikailag reagál, az agyad szenvedélyesen és te egyszeriben ott állsz pörlekedve a világgal és önmagaddal. Spirituális élményekhez kiegyensúlyozásra van szükséged. A rend, az önfegyelem fokozatosan emeli energiaszinted, furán hangozhat, de kiélesedik a hallásod, a szaglásod, automatikusan összekapcsolódsz a körülötted gomolygó, kavargó energiával. Félelmektől, hiedelmektől, kulturális és vallási dogmáktól, érzelmi sérülésektől terhelt elméd jelenti a gátat.

Mindazonáltal az ép eszedet óvja az értelmed korlátozó természete. Szellemi fejlődésed érdekében kell foglalkozni a fizikai sík problematikáival, amíg megszületik benned a vágy, a késztetés, hogy már ne azonosítsd magad a testeddel, a félelmeiddel, a gondolataiddal, az agyaddal. Az öt érzékszerven túl kezdődik a mágia, az önátalakítás tudománya. Korábban boszorkánynak nevezték azt, aki ezzel foglalkozott. Manapság mágia helyett agyhullámokról beszélünk, ködös és misztikus dolog helyett tényként kezeljük intuíciós képességeinket. Mindazonáltal megnyugtató, hogy számos módszerrel, például agykontrollal, autogén tréninggel megtanulható önmagunk uralása.

Öt percet törődj magaddal!

A módosult tudatállapotról sokat írtak, sok vélemény kering. Kutatások ide vagy oda, azonkívül, hogy többféle lelki állapotot járunk be egyetlen nap alatt, megáll a tudomány. Ráadásul a váltások olyan gyorsan történnek, mielőtt akár egy ujjadat is fölemelnéd, pislognál egyet, vagy elolvasnád ezt a mondatot a képernyőn. Mert valódi természetünk képes a szavakon túl is dolgozni, érzékelni, leképezni. Még a legszkeptikusabb ember is, aki leginkább azzal a részével szeret azonosulni, amelyik eszik, tévézik vagy dolgozik, Ő is metakommunikál. Sajnos a bennünk zajló folyamatok nagyon kis százalékának vagyunk tudatában, sokan testi-lelki hatásukat sem veszik észre vagy másokat okolnak érte - éppenséggel eltagadni is lehetséges ezeket, de attól még nem változik a végeredmény.

Tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy a test lényeges kémiai és elektromágneses változásokon megy keresztül szakadatlanul változó gondolataink és érzelmeink függvényében. Mert eldöntheted, hogy ráordítasz a gyerekre a játszótéren, a boltban az eladónőre, a feletted lakóra, a postásra, ahogy a hivatalban, a bankban intézheted az ügyedet idegesen vagy higgadtan. Mindegyik attitűdnek van töltése, rezgésszintje. Az egyik állapotban a bal agyfélteke uralma érvényesül, a másikban szinkronba kerül a két oldal, vagy a jobb agyfélteke dominál. Vagyis ez - többek között - azzal a következménnyel jár, hogy tudatállapotod, rezgésszinted határozza meg pillanatról pillanatra, hogy honnan beszélsz, önmagad mely tudattartalmát használod. A gondolatok, elemzések-értékelések, következtetések helyett eléred-e a megérzések, sejtések, hangulatok, bizonyosságerejű intuíciók magasságát. Józan parasztira fordítva, tedd fel magadnak a kérdést: folyamataid uralására gyúrsz?

Különleges állapotaid és képességeid megtapasztalásához elvonulásra, lecsendesedésre van szükség. Választás az is, ha minden marad a régiben. A rendszeresen relaxálást, meditációt végző, imádkozó ember járulékos nyeresége - a rezgésszintje folyamatos emelkedésén túl -, hogy nem riasztja meg annyira a környezet bármilyen gyors, váratlan, drasztikus változása, mint azt a társunkat, aki semmilyen formában nem foglalkozik saját pszichés folyamataival. Véleményem szerint ez pont olyan, mint a zuhanyzás: naponta öt perc befelé figyelés után természetessé válik közérzetünk rendszeres vizsgálata. Milliónyi külső és belső inger, hatás ér bennünket, miért pont ezek értelmezésére, önmagunk reakcióinak megfigyelésére nincs idő? Legyen időd magadra!

Csak lazán és meztelen

Kelet és Nyugat számos vallásgyakorlatában is nagy szerep jutott a befelé fordulásnak. A szüntelen locsogás után próbáld ki a bambulást, a gondolatmentes figyelést, a változatosság kedvéért legyél csendben! Ha ellazulunk, meditálunk, agykontrollos szintünkre megyünk, imádkozunk, ha nagyon figyelünk valamire, vagy épp ellenkezőleg elalvás előtt, ébredés után csak engedjük, hogy szabadon csapongjanak a gondolataink, illetőleg a képzeletre, a fantáziánkra hagyatkozunk, relaxálunk, esetleg mosogatunk, bármilyen monoton vagy gyors mozgássort végzünk (biciklizés, tánc, futás), agyhullámaink átváltanak. Az éber, béta-dominánsnak nevezett állapotból becsúszunk az alfába. Tudatunk az összes érzékszervi ingertől lemeztelenedve az érzékelés új dimenzióiba kap belépőt. A testi valóság zajainak megszűntével, a figyelem befelé fókuszálásával fátylak hullanak le, ezzel egyidejűleg sokkal szabadabban kezeled a tapasztalatokat, bekapcsolnak rejtett képességek...

Kiderül, hogy csupa meglepetés vagy önmagad számára. Rendelkezel teremtő erővel és kreativitással. A belső érzékek lehetővé teszik majd, hogy megtapasztald függetlenségedet a fizikai formától, amit hatalmadban áll változtatni. Ezt a teremtő, átalakító erőt megismerni akkor lehetséges, ha eltakarítasz az észlelések útjából minden intellektuális és babonás törmeléket. A civilizációs csomagolás eleven, érzékeny, fogékony, érdeklődő önvalónkat rejti, amely mindig kész a tanulásra, a fejlődésre. Kilépni háromdimenziós korlátaink közül tehát tudatállapotunktól függ: te húzod meg a határát, hogy milyen fordulatszámon pörögsz, milyen rezgésminőségbe hagyod magad eljutni egy kiválasztott személy, technika vagy rítus által. Van kivezető út a fájdalom és szenvedés állapotából, de magadnak kell a felfedezéséhez látnod.

Én itt leszek minden héten és lököm a rizsát, hogy neked segítsek, amivel végeredményben magamon is segítek. Ily módon korlátlan a fejlődésünk útja, amit köszönök.

Öleléssel:

Kollár Zsuzsi

Ajánlott irodalom:
Stuart Wilde: A csend hatalma (Édesvíz Kiadó, 1997)
Vlagyimir Megre: Anasztázia-sorozat (Silvana, 2008)