Itt és most abból indulok ki, hogy elhatároztad, teszel saját épülésed érdekében. Talán mert eleged van abból, amit naponta megélsz, ahogy reagálsz, és amit tapasztalsz. Amikor megszületik életed átalakításának mély vágya, esélyed lesz arra, hogy megváltoztassad és meggyógyítsad önmagad. Akkor és csakis elkötelezettséged mértékében.

Nincs, amiért szégyenkezz!

Tudom, könnyű mondani, hogy nézz magadba, és változtass azon, ami változtatást kíván, de önvizsgálat nélkül lehetetlen átformálni világodat. Ami biztos, ha keresel valamit, mondjuk szeretnél a sok állandóan locsogó gondolat és érzelmi hullámvasút helyett egyfajta belső békében élni, akkor legyen ez a célod. Az sem rossz, ha arra gyúrsz, hogy szavaidat mindig megfelelőképpen, saját fejlődésed érdekében tudjad sorakoztatni. A lányomnak azt szoktam mondani: válts szemlélődő üzemmódra! Saját magad ellen dolgozol, hogyha mindenhez viszonyulni igyekszel, ha megítéled/kárhoztatod magadat bármiért.

Valójában az élet igyekszik megtanítani arra, hogy ajtót nyissál, és pillantsd meg azokat az oldalaidat, amelyektől félsz, amelyeket gyűlölsz, legszívesebben eltemetnél, mert rossznak, csúnyának és irtózatosnak vagy ijesztőnek tartasz. A gyengeségeid azonban segítenek felfedezni lényednek azokat a rejtett aspektusait, amelyekre szükséged van, amelyek tisztázása erődet jelentik és felismerésük hiányában valójában csak vergődsz. Hidd el, nincs benned semmi olyan, ami elfogadhatatlan lenne!

Mégis mennyi időt töltesz azzal, hogy valamilyen logikusnak tűnő okból belekényszeríted magad, mondjuk egy szeretetlen házasságba, vagy egy utálatos munkába. Ha ezt teszed, a fejedben élsz, mert sok benned a félelem, és gondolati úton értelmezed, elemezed, címkézed a valóságot. Lelked próbálja közölni, hogy neked ez hol jó, hol pedig kényelmetlen/megbetegítő állapot. Idővel egyre több elfojtás/egyre több torlasz épül benned. Elfojtani valódi önmagadat hatalmas energiát emészt fel. Ha energiádból egyre többet és többet áldozol arra, hogy lakat alatt tartsad, amivel nem kívánsz szembesülni, vagy amit félelmetesnek hiszel, szisztematikusan elapasztod életerődet. Idő kérdése és belepusztulhatsz abba, hogy az energiádat energiád elzárására használod!

Légy megértő önmagaddal szemben

Amikor félelmek uralnak, tele vagy torlaszokkal. Egyszerűen fogalmazva: bezáródsz a saját elméd börtönébe. Ettől válik életed küzdéssé és folytonos erőlködéssé. Bármi, amit nem szeretsz, valamiért visszautasítasz és megpróbálsz elmenekülni vagy szabadulni tőle, makacsul újra rád talál. Egészen addig problémát okoz az életedben, valamennyi kapcsolatodban, egészségedben, anyagi helyzetedben, amíg nem szembesülsz vele.

Még egyszer utoljára jól belecsúszol a sokáig dédelgetett fájdalomba/haragba csak most megértéssel viseltetsz önmagad iránt. Ebből a más szemszögből pedig megláthatod a sokáig elkerülendőnek hitt helyzet tanulságait. A csapásról kiderülhet, hogy áldás, mert jelzi, mire kéne odafigyelned, mit kéne átszerelned vagy továbbra is ugyanazt-ugyanúgy elszenveded. Amint elutasítás helyett elfogadod, önmagad részének tekinted, amit korábban gyűlöltél/szégyenletesnek tartottál, nem lesz többé probléma. Akkor és csakis akkor törheted szét az önsajnálat mázsás béklyóit. Múltbéli attitűdjeid/szavaid/tetteid nem tudják többé befolyásolni jelenedet, sőt haszontalannak és tűrhetetlennek tartod majd őket.

Választások és lehetőségek egyre szélesebb skálája nyílik meg előtted. Furán hangzik, de én úgy tapasztaltam bármennyire gödörben van az ember, amint apránként, de kapaszkodni kezd felfelé, kitágul körülötte a látóhatár, és egyre kevésbé tűnik lehetetlennek a belső egyensúly megteremtése. Egyszerűen együtt kell hömpölyögni az élettel. Bármely képesség vagy energia, amelynek átélését vagy kifejeződését nem teszed lehetővé, folyamatosan fel fog bukkanni benned vagy körülötted, egészen addig, amíg el nem ismered, amíg befogadó módon nem teszed személyiséged és életed részévé. Amint megtetted el is felejtkezel róla és a későbbiekben nem is fogod érteni, mi tartott fogva annyi ideig.

Most egy pillanatra gondold át ragaszkodásaid mennyiségét. Vajon hány torlasz épült meg benned (testi-lelki-szellemi szinten) és tartja magát szilárdan, vagyis gátolja energiáid szabad áramlását? Belső valóságod elismerésével korábban megtagadott és elfojtott aspektusaiddal közvetlen viszonyba kerülsz. És ahogy ebben a világmindenségben minden azt akarja, hogy elfogadják: Te is szeretetre és megbecsülésre vágysz, és arra, hogy elfogadjanak. Kezdjél hát törődni saját magaddal.

Az elfogadás üzemmód eleinte összpontosított munkát igényel, de hamar magával ragad és garantálom, hogy a régi átadja a helyét valami újnak, apályra dagály jön. A körtáncnak sosincs vége. Aki megtanulta, hogyan lovagoljon a változás hullámain önfeledt vigyorral az arcán, majd tanítsa meg nekem is - az igyekszem csinálni stációnál tartok.

Szerző: Kollár Zsuzsi
Ha kérdeznél, de nem akarod nyilvánosan kitárgyalni írj bátran: email: kollar.zsuzsi@gmail.com

Ajánlott irodalom:
Gerald G. Jampolsky: Szeretet - a félelem elengedése (Édesvíz Kiadó - 2000),
Louis L. Hay: Az erő benned van (Édesvíz Kiadó - 1994),
Shakti Gawain: Az átalakulás útja (Édesvíz Kiadó - 1996).