Újrakezdeni/újrakalibrálni valamit a régi eltávolításával lehetséges. A változást elfogadni mindannyian tudjuk mennyire munkás dolog. Állandóan figyelni meg végiggondolni mitől lettem dühös egy beszélgetés közben, mi okozta kibillenésemet tényleg macerás. Az egyensúly hiányát viszont nem vennéd észre másként. Mert poláris a világ, amiben boldogulni kell. Két látszólag ellentétes pólus között lavírozunk épülésünk érdekében. Kilégzés és belégzés, egészség és betegség egymást kölcsönösen feltételező polaritások, amelyek egymásból élnek.

Megkövesedés vagy áramlástan

A vergődéseid közben feltételezhető, hogy megnyerhető a béke. Hurrá és akkor mihez kezdjél? Reménytelen állapot nincs, csak látásmód, amitől elkeserít szakításod, eladósodásod, félelemkeltő főnököd. Ha a dolgot láthatod ilyennek, akkor láthatod olyannak is. A lényeg: foglalkozni kéne azzal, ami zavar, ami kibillent egyszerűen azért, mert rezonáltál rá, és hogy a libikókán megint felülre kerülj. Életed állandó ritmikus áradás, amint elkezdesz ragaszkodni egy férfihoz, egy jó álláshoz, a horoszkóphoz, egy szimpatikus véleményhez, vagy ellenkezőleg valamiért belegondolni se vagy hajlandó, miért tartasz ott, ahol - no akkor elkezdesz hasonlítani egy kőhöz a folyóban.

Valami ellen vagy valami mellett való kitartásod belemerevít egy állapotba, amivel változtatni nem tudsz a tényleges történéseken, ráadásul még egyre erőtlenebbnek is érzed magad. Az emberi szenvedés túlnyomó részben a manifesztálódott körülményekkel szembeni ellenállásból fakad. Ragaszkodásoddal fejlődésedet akadályozod. Hibás a világot úgy értelmezni, hogy csak ez vagy az történhet meg benne, mert sosem fog veled olyan történni, aminek nem kellene megtörténnie. Minden helyzetnek, minden konfliktusnak, minden felzaklató mondatnak megvan az értelme, egyébként meg se történne és te nem is hallanád meg.

Mi mindenből épülhet vár?

Minden jó valamire. Amikor ennek tudatával élsz, egyre több nyugalom költözik beléd. Mert az élet ritmusa olyan, mint a ki- és belégzés, ami bekerül a tüdődbe, kvázi az energiarendszeredbe arról ugyanilyen biztonsággal állítható, hogy hatást fejt ki rád, majd kiáramlik. Így élsz, e kettősség magától értetődő a légzést tekintve, de szinte minden más területén az életednek elfelejtkezel róla. Ellenkezel meg berezelsz. Pár kilégzéssel kifújhatod az ellenérzéseidet és kezdjed anélkül szemlélni a veled történteket, hogy azonnal bele akarnál avatkozni.

Az ezoterikus ösvény zárva marad azok előtt, akik valóságuk jelenségeivel örökké szembe mennek. Persze szépen tud mutatni a kő a folyóban, csak elzúg mellette a folyó, az életet szimbolizáló folyton változó áramlat. A legtöbben a múltban megélt fájdalmakra hivatkozva ragaszkodnak feloldhatatlan viszályhoz, gyűlölködéshez. Egy nap azonban ülsz egy padon, vagy pont ott, ahol szemlélődő üzemmódban képes vagy visszajátszani egy olyan eseményt/személyt, amire/akire most esetleg azt mondod, bárcsak soha ne találkoztam volna vele! Sorsod negatívnak tartott tapasztalásai azonban lehetőségek voltak a számodra.

Az általuk létrejött helyzettől erőkifejtésre kényszerültél, valamit észrevettél magadban, kénytelen voltál foglalkozni vele, változtatni. Idővel hálás leszel a szeretet kifejezésére képtelen apádnak, a lánynak/fiúnak, aki elhagyott, mert ezek az események sorsod törvényszerű velejárói voltak, nélkülük ma nem az lennél, aki vagy és valószínűleg nem is ott lennél, ahol most.

Aki változik, megváltoztatja világát

Feladni az ellenállást a gyakorlatban azért nehéz, mert azt hiszed róla. Az egyik legjobb módszer saját krízispontjaink feltérképezésére annak kifigyelése, hogy mi zavar bennünket környezetünkben, férfiakban, főnökünkben, a szomszédban, mert bizony, ha valakit felbosszant a fukarság, a pletykálódás, a másik kíváncsisága, az biztonsággal úgy veheti, hogy maga is olyan. Egyébként fel sem tűnne más szavaiban/viselkedésében. Ami felizgat/kibillent, ott van a te tanulnivalód. Amíg küzdesz és ragaszkodsz a megfigyelés helyett, addig úgy tanulsz mint egy kő. Aki megváltoztatja az attitűdjét, új programra lesz vevő és így egészen más világot fog tapasztalni. Ezoterikus tanok ezt nevezik rezonancia törvényének, mert aki változik, az megváltoztatja világát.

Miért ez és miért épp most történik veled? Mi szolgálja a fejlődésedet, mi benne az információ? Na, ezek a kérdések határozottan egy olyan ember kérdései, aki halad az életfolyammal. Minden bosszantó esemény legyen hírnök a számodra, amely felhívja a figyelmedet valamire, ami eddig láthatatlan volt, amiről eddig nem vettél tudomást. Önmagadon mindig lesz javítanivaló, folyton folyvást adódik erre alkalmad, de te csak járjad a te saját utad, a te saját ritmusodban. Ezt kívánom neked.

Szerző: Kollár Zsuzsi

Ha kérdeznél, de nem akarod nyilvánosan kitárgyalni írj bátran: email: kollar.zsuzsi@gmail.com

Ajánlott irodalom:
Thorwald Dethlefsen: A sors mint esély (Magyar Könyvklub - 1994),
Sri Chinmoy: Mire meditálj (Madal Bal - 2005).