Mire készüljünk, mi fog történni 2012. december 21-én? Felreppent a pólusváltás fogalma, emlegetnek dimenziós ugrást, bolygónk megérkezését az úgynevezett fotonövbe, mások pedig a maja naptár nyomán világvégeként értelmezik a nevezetes dátumot. Vaknak és süketnek kéne lenni ahhoz, hogy ne észleljük, az emberiséget valami/valaki tömegesen arra készteti szerte a földgolyón, hogy tervezzen és kutassa a jövőjét, mert változás készülődik. Persze mindenki szabadon eldöntheti, ha megsejti egy esemény lehetséges bekövetkeztét, akkor foglalkozik-e vele, vagy komolytalannak minősíti.

Lesz, amit várunk

Iskolai tanulmányaink közben is tapasztaltuk: minden korban születtek általánosan elfogadott elképzelések/paradigmák, ezek aztán vagy igazak voltak vagy nem. Hittünk a lapos Földben, pár száz éve pedig az űrutazás még a mese kategóriába tartozott. Elképzelhető az is, hogy származásunk és történelmünk tényei sem azok, hanem az egész civilizációnk egy olyan illúzió-szövedékbe keveredett, amiből nem tudunk kilépni, hogy megtudjuk, mi is zajlik valójában.

Így húsvét táján mind szimbolikusan, mind a cselekvés szintjén érdemes megrázni magunkat, hogy a sokféle állapotunk energiamintái között szétnézzünk, tisztogatást végezzünk. Az elmúlt évek spirituális kalandozásai közben bebizonyosodott számomra, hogy ha a meglévő tudásunkra támaszkodva értelmeznénk 2012 lehetséges történéseit, az zsákutcába vezetne. Hiszen akkor észlelünk valamit, és tudunk róla fogalmat alkotni, ha a tanulásnak köszönhetően memóriánk tükrében megcsillan. Kapaszkodók nélkül viszont sebezhetőnek/elveszettnek érezzük magunkat.

Vajon elég a szándék, hogy történjen bármi, megtaláljuk benne azokat az építőköveket, amelyek fejlődésünket szolgálják? Mert 2012 és a várható változások pontos forgatókönyvét, ha van olyan egyáltalán, attól tartok, nem fogjuk megkapni. Ha világunkban valóban minden mindennel összefügg, és reagál ránk a körülöttünk/bennünk lévő energiamező, akkor a legfontosabb abban a hitben maradni, hogy ez az egész jó lesz valamire személy szerint nekem és neked is.

Vigyázz mit hiszel!

A pusztulás? Vagy egy új kor hajnala? Kinek, mi. Régóta leszoktam annak gyűjtéséről, hogy mitől lehetne félni. Mostanság előszeretettel olvasom a tajgai remetenőként emlegetett Anasztázia tanításait tartalmazó könyveket. Ő azt mondja: amikor az ember elfogadja azt a gondolatot, hogy nem tökéletes teremtmény, akkor csökkenti saját isteni erejét. Ugyanis akaratod, tudatod és tested eltölti a félelem, a behódolás, hogy létezik a Világegyetemben olyan, aki erősebb, mint az ember, aki Isten teremtménye.

Lehetne morfondírozni a tökéletesség kérdésén, de elég azt elfogadni, hogy úrrá tudunk lenni azon is, ami következik. Az emberek hite, szerintem, létfontosságú szerepet játszhat az események lehetséges kimenetelében. Követhetjük a kollektív tudattalant a balsorsba és a pánikba, vagy tekinthetünk az előttünk álló változásra a lelki fejlődés és növekedés rendkívüli idejeként. Persze van abban valami hátborzongató, hogy a maja prófécia, az egész 2012-es jóslat annyira pontos. És az egész maja naptár hihetetlenül komoly matematikai és csillagászati tudást feltételez, illetve készítőinek nyilvánvalóan ismerniük kellett a Föld pozícióját a galaxis többi részéhez viszonyítva.

Nem csoda, hogy annyian beszélnek arról, milyen felforgató hatással lesz 2012 az emberiségre. Remélhetőleg felismerjük a képességeinkben és lehetőségeikben rejlő erőt, amivel a világ egészen más hellyé válhat. A maják Zéró Pontnak nevezik 2012. december 21-ét, új kezdetnek nekünk is pont jó lesz. Pólusváltás történik, ezáltal megváltozik a Föld Naphoz viszonyított helyzete. Csillagászati színezetű felvetések hosszú során lehet merengeni és keresni a választ, hogy mindez milyen hatással lesz az életünkre? A Naprendszer keringési pályaképe megváltozik, az Alcyone helyett - az egész Plejádok csillagrendszerrel együtt - a Szíriusz körül kezdünk el keringeni. Galaxisunkban a Szíriusz lesz az új központi nap.

Földünk 2000 óta tartózkodik az úgynevezett fotonövezetben, amely a Galaktikus Középpont magas rezgéstartományú kozmikus kisugárzása. A megváltozott rezgésszint nyilván ránk, a Földön élőkre is hatással van. Én erősen azt programozom, hogy valamilyen módon fejlődhetünk általa. A titok az egyéni felfedező munkában rejlik, mert a fejlődés minden idők minden emberének legnagyobb küldetése. Minden emberi lény magában hordozza a fényből és szeretetből álló Isteni Lényeget, amelynek alaptermészete a jóság. Te mennyire vagy jó önmagadhoz? Milyen forrásból táplálkoznak szavaid és cselekedeteid?

Olvashatsz jó sokat a maja kódról, meg rengeteg világvégét jósoló reccsentést, de a felületes kíváncsiskodásból kevés beépíthető tudásmorzsa nyerhető. Csomó érdekes dolog persze fontos lehet, de itt és most a fejlődésed szempontjából lehet teljesen lényegtelen is. Aki elhatározza, hogy időt és energiát szentel önmaga transzcendens tartományainak kutatására, annak nem szabad leragadnia senkinél és semminél. Azzal a céllal olvasni, hogy ráismersz lényegi összefüggésekre, segíthet újabb tudásmorzsák megszerzésében. Amennyiben elfogadjuk, hogy észlelésünk elméletileg bármilyen és bárhol lévő információt elérhet - tudat alatt talán folyamatosan el is ér -, akkor csak egyfajta új koron kell munkálkodni, a saját felébredésünkön.

Így szerezzünk új rálátást egy nagyobb és mindig nagyobb, talán végtelen tudati birodalom horizontjára, amely súlyosan túlmutat a mai földi világ talmi kincsein, és valóban a végtelen lehetőségek hazájába vezet. Ha majd ezekkel tudunk gazdálkodni önmagunk és mások felemelkedése érdekében, tényleg kezdődhet az új Aranykor. Ám egyelőre szavaink erejével sem vagyunk tisztában.

Szerző: Kollár Zsuzsi

Ha kérdeznél, de nem akarod nyilvánosan kitárgyalni írj bátran: email: kollar.zsuzsi@gmail.com

Ajánlott irodalom:
Diana Cooper: 2012 és azután (Édesvíz Kiadó - 2010),
Whitley Strieber: 2012 Háború a lelkekért (Metropolis Media Group Kft. - 2007)