Kovács Áron alig múlt húsz, amikor akkori legjobb barátjának édesanyja révén, különleges nyári munkalehetőséget kapott: állami gondozott fiúkra és lányokra felügyelt. "Éva néni gyógypedagógus, aki nyaranta elhagyott, gyermekotthonban nevelkedő srácokat táboroztatott. Kezdő egyetemistaként jelentkeztem gyakorlatra, és az azt követő négy év nyarait velük töltöttem."
Áron életében meghatározó volt ez az időszak, amelyet úgy élt meg, mintha érzelmi hullámvasúton utazott volna. Szédületes lelki magasságok és hihetetlen mélységek követték egymást, amelyben megtapasztalt jó néhány örömteli pillanatot, de része volt legalább ennyi félelmetes kalandban is. "Amikor az éjszaka közepén felvernek a legszebb álmodból, hogy hat tizenéves lány a belélegzett ragasztótól beszámíthatatlan állapotban őrjöng a szobában, és senki nem képes őket lecsillapítani, mert kizárólag veled hajlandóak szóba állni, az egyszerre megható és dermesztő élmény. Megható, hiszen ezek a gyerekek, akik az életben nem sok szeretetet kaptak, bizalmatlanok. Mitől ne lennének, hisz azok árulták el őket, akiket a legjobban szerettek: a saját szüleik. Az, hogy engem mégis a bizalmukba fogadtak, hogy képes voltam lecsillapítani, megnyugtatni és elaltatni őket, hihetetlen élmény volt."

 

Még több hír és érdekesség a StoryOnline-on
Ki a legellenszenvesebb villalakó?
Új őrület: Farmerama