The EXPANDABLES  - (magyarul a feláldozhatók), azaz a "Nyikorgó expander"
Elöljáróban szeretném figyelmeztetni a kedves olvasókat, hogy ezúttal nagyon megszaladt a kezem, ezért okosabb, ha kizárólag saját felelősségükre olvassák a kritikámat.

Nagyon kár Stallonéért. Olyan ez a film, mint az öreg, beteg ló, akit elvisznek a vásárba eladni, leitatják előtte pálinkával, hogy ugráljon, viháncoljon, kapós legyen, aztán valaki megveszi, és mire haza ér vele, megdöglik. Gyerekes rajongással vártam ezt a mozit. A promóval nem volt gond: Stallone, Schwarzenegger, Bruce Willis egy filmben látható. És akkor a többiekről már ne is beszéljünk...

Kezdettől fogva volt bennem valami rossz érzés. Sly nagy durranásra készül, soha nem látott filmes tűzijátékkal koronázza meg fantasztikus pályáját. Sajnos nagyon túlbiztosította magát, mint a prostituált, mikor erős igyekezetében ordítóan mesterkélt lesz, nyomasztóan testidegen.

Adott egy meghatározhatatlan foglalkozású, szedett-vedett trottyos szupercsapat, akiken soha nem fog a golyó. Egy szép napon megszállja őket a szentlélek, és mindenüket kockára téve visszamennek egy akció közben fogságba esett lányért, mert bennük még van becsület. Kábé ennyi a story.

A valaha jobb napokat látott Eric Roberts a legmurisabb. Ő játssza a nagyhatalmú, csúnya bácsit, a szegény brazil sziget könyörtelen, gonosz zsarnokát, akitől tessék nagyon rettegni! Úgy tűnik Eric öregszik a legelviselhetőbben, bár a stylist az ő karakterét is csúnyán haza vágta, valószínűleg félreértett valamit. Az általa megformált gengszter tényleg a paródia paródiája. Ő mindig mindenhol ott van, még a nagy bevásárlásra is elkíséri a csicskuló katonákat( legalább húsz fegyverest számoltam) a piacon személyesen ellenőrzi a tojásokat, gyümölcsöket, húsokat, amiket az elnyomott néptől szednek el durván-gazul. Ez a rész annyira ciki, hogy már jó! A baj csak ott kezdődik, hogy ő ezt komolyan gondolja. A film súlyos életritkulásban szenved, szappanoperákat megszégyenítő gagyi beállítások, klisé- klisé hátán, soha ennyi ócska közhelyet nem gányoltak össze egyetlen akciófilmben. Ha legalább effekt mozi lenne, helyette régi vágású szem-rágógumit kapunk.

Mindenki ijesztően öreg, hiteltelen, szánalmas: Jet Li Jet- lik botlik Bruce Willis elképesztően meg van rogyva, Svarciról nem is beszélve, köszönő viszonyban sincs régebbi önmagával. Hát igen, mit csináljunk, hatvan fölött már minden méter számít. Már csak Ernyei Béla hiányzik, bár ő hozzájuk képest is őskövületnek számít.

Érthetetlen! A Rambó 5ben Sly még ruganyosan, könnyedén, bársonyosan járt- kelt, most pedig csúnyán fel kellett gyorsítani a kínkeserves kocogását.

Néha nem értem kinek gyárt Stallone filmeket. A kigyúrt testű betonfejűek nagyjából elégedettek lehetnének, ha nem traktálnák őket melós romantikával nyakon öntött buta moralizálással. A zene még Disneylandben sem ennyire hatásvadász, szinte szétreped az ember dobhártyája, egyenesen felszólítja a nézőt a maximális együttérzésre. Hatódjunk meg a szereplőkön, akiben persze semmi sem valódi. Egy gyilkolós videojáték is eredetibb ennél, mert legalább nem akar több lenni annál, ami. 

Az már csak hab a tortán, hogy Schwarzenegger és Bruce Willis szerepe összesen 2 percre korlátozódik. Nyilván ők voltak a csalik.

Szavakkal kifejezhetetlen az a szakmai vérfürdő, amit Stallone a filmjében rendezett, mert az olasz, vudu babává szabott, szét botoxolt feje ellenére még mindig átütő formátum. A tekintete legendásan erős, különleges, a jelenléte fenomenális, akár egy hamvaiból feltámadó hősnek, akiben még mindig ott van az isteni szikra. Mindenben ő sem lehet jó. Az arányérzékétől meg, jobb, ha örökre érzékeny búcsút veszünk.

Jóska barátom persze teljesen elégedetten távozott a moziból, az ő óvodás rajongása az ilyen olcsó szarságokra szakosodott. Nagyon jól érezte magát, én pedig bosszúból a kvantum mechanikáról fogok olvasni orrvérzésig a könyvtárban. Valahogy nekem is lázadnom kell a leárazott sötétség ellen.