Elsőként Terry Black volt az, aki ki merte jelenteni a médiában, hogy jól és régről ismerte Daróczit, ezért biztos benne, nem lett öngyilkos, sőt, azt is határozottan állította, hogy depressziós sem volt.
Később Bódi Guszti és Margó a roma hagyományok értelmében arról beszéltek,  számukra is elfogadhatatlan, hogy a volt kormányszóvivő önkezével vetett véget életének, mondván: "cigányember nem lesz öngyilkos".

Ha a fenti vélekedések felett el is siklanánk, azon azonban nehéz túllépni, hogy néhány napja Daróczi Dávid édesapja is kételkedni kezdett abban, hogy öngyilkosság történt. Choli bácsi eleinte csak célozgatott rá, hogy valamit eltitkolnak, és váltig hajtogatta, tudott volna arról, ha beteg a fia. Ám most már határozottan állítja: "Megölték a fiamat".

A vizsgálatok ennek ellenére az öngyilkosság-teóriát támasztják alá, és ezt erősítik a tanúvallomások is - amelyek szerint Daróczi kezelés alatt állt -, valamint az elhunyt utolsó napjaiban írt üzenete is: "Véget vetek az ügynek".

Elgondolkodtató, vajon tényleg megalapozott a gyilkosság-elmélet, vagy inkább arról van szó, hogy egy édesapa könnyebben elfogadja gyermeke halálát, ha az nem önszántából vetett véget életének? Ez így érthető is lenne, hiszen, ha egy szerettünk öngyilkosságot követ el, hajlamosabbak vagyunk önmagunkat vádolni tettéért... Mit nem vettünk észre? Miért nem voltunk mellette? Miért nem segítettünk neki?  Lehetséges, hogy csupán egyfajta lelkiismereti kibúvót keresnek azok, akik állítják, hogy gyilkosság történt?

Choli bácsi mindenesetre nem elégszik meg a hivatalos vizsgálati eredménnyel, magánnyomozókat fogadott - és bízik benne, hogy az alapos kutakodás az ő igazát bizonyítja. Persze Daróczit az igazság sem fogja feltámasztani.