Story: Milyennek álmodta kislánykorában az életét?

Erős Antónia: Nagyjából olyannak, ahogyan most élek. Hogy lesz egy fiam meg egy lányom, kertes házunk, munkám.

Story: Ez az álom előbb is valóra válhatott volna...

Antónia: Igaz, mégis úgy érzem, a legjobbkor érkeztek a gyerekek. Először is tucatnyi albérlet után vettünk végre egy lakást. Aztán szerettük volna élvezni az életet. Sokat dolgoztunk, utaztunk, s aztán a férjemmel szinte egyszerre kezdtünk gondolkodni a családalapításon.

Story: Hogy telik egy átlagos napjuk?

Antónia: Kilenckor a férjem átmegy az ikrekért, és áthozza őket a mi ágyunkba. Picit lustálkodunk, megetetem őket, majd a konyhában beülnek a kisszékükbe, kapnak egy kiflivéget, és mi is megreggelizünk. Utána játszunk, annyi játékot kaptunk ajándékba, hogy egyet sem kellett vennünk. Matyi elmélyültebben játszik, negyed óráig is képes vizsgálni valamit, míg Szonjának már három perc után másik játék kell. Szerencsés vagyok, mert csak délután kell bemennem dolgozni, a Híradó után, az esti fürdetésre már haza is érek. Este a férjemmel együtt altatjuk el őket: az ágyukban fekszenek, és a simogatásunkra szépen álomba merülnek. Kilenc órára mindig elcsendesül a gyerekszoba.

További exkluzív babafotók csak a Story magazin legfrissebb számában!